» HÍREINK »
A szentmisén megjelentek közösen kérték az Úristen áldását a két keresztelendő gyermekre: tartsa meg őket egyházában, hogy felnőve a közösség méltó tagjaivá válhassanak és hozzanak bő termést, mint a szőlővessző, amelyet a gondos gazda megnyesett abban a reményben, hogy növekedni és gyarapodni fog a jövőben a jó utat követve.
A mise után ki autóba szállva, ki motorra ülve kivonult a város szélére, a határba, ahol a növekvő búza táblájánál a Jóisten áldását kértük a földjeink, gyümölcsöseink, kertjeink termésére. Kecskés Attila atya tolmácsolásában az Evangélium segítségét kérve emlékeztünk meg arról, hogy mit jelent nekünk a Föld, amit ajándékba kaptunk és ami az éltető erőnket adja. Gondoskodásunk és szorgos munkánk eredményeként az Isten kegyelméből és segítségével szép termést hozva táplál minket. Plébánosunk, Attila atya a Mindenható Isten áldását kérte a bő termésre és megszentelte a lábunk előtt elterülő harsanó zöld búzatáblát.
A szertartás alatt egy testként és egy szívként énekelve és imádkozva dicsőítettük Mennyei Atyánkat az Ő jóságának és áldásának reményében. Ez a nap hálaadás Földünkért, hogy jól tart minket és élhetünk rajta, hála ezért a gyönyörű otthonunkért.
Fotó: Zolnai Krisztina
2024. június 2. vasárnap
Anita és Kármen
A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): „Mit akarsz, hová menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?”...